Azok számára, akiket érdekel, hogy a felfrissülés, regeneráló hatás mögött milyen anatómai folyamatok állnak, érdemes átnézni, mely területeken milyen változások történnek masszázs során. Haladjunk kívülről befelé a egyes rétegekben.

• Hámréteg

A hámsejtek anyagcseréje diffúzió útján történik, amely  anyagáramlás más fizikai folyamatokhoz hasonlóan a sűrűségkülönbségen alapszik. Ennek hatására kis reakcióképeességű anyag, a köznyelvben is ismert szaru képződik. Ez a csere azonban alapvetően lassú, a masszázs mechanikai hatása azonban gyorsítólag tud hatni a bőrregenerációs folyamatra, egyfajta természetes bőrradírként funkcionál.

• Irharéteg

Ez az a kötőszöveti réteg, ami közvetlenül a hámsejtek alatt található és ahhoz szorosan kapcsolódik, míg ő magát laza kötőszövet tölti ki, amely a mélyebben fekvő lágyszövetekhez kötődik. Az irhában nagy mennyiségű kapilláris (hajszálér- és nyirok) hálózat található, melyek a masszázs során megnyílnak (ez az ún. shunt hatás) és így jótékony hatást gyakorol a vérkeringésre .

• Kötőszövet

A támasztószövet egyik alaptípusa, amely védő, szűrő, tisztító és gátló funkciókkal bír. Ez a szövet kevesebb tápanayagot igényel, mivel kevesebb számú anyagcserefolyamatot bonyolít, mint az előbb felsorolt rétegek, ezért azonban lassabban gyógyul, nincs érhálózata, emiatt vérellátása rossz. A masszázs okozta mozgatás azonban szintén  gyorsítja a szöveten belüli információáramlást, a lerakódott salakanyagok feloldódását, ezáltal a gyógyulást.

• Izomszövet

Az izom kontrakcióért (összehúzódásért) a vastag mizoin és vékony aktin filamentumok (izomban fellelhető fehérje szálacskák), illetve az ezek közötti kereszthídak képződése felelős. Ezek a szálak szarkomerekbe (lemezekbe, amelyek az izom legkisebb funkcionális egységei) rendeződve alkotják a miofibrillumokat (egy hengerszerű, nagyobb funkcionális egységet). Több száz miofibrillum alkot egy izomrostot, amelyek szintén kötegekbe rendeződve építik fel az izmot. A kötegek között kötőszöveti váz található, amely az izmok felületén rostos kötőszöveti rétegbe megy át. Ez választja és határolja el környezetétől és biztosítja egyben a rostok egymáson való elcsúszását, szabad mozgását. Ezen rostoknak igen nagy a szakító szilárdságuk és nehezen nyújthatóak. Az izmok tapadási pontjánál a csontos alapállományba rögzülnek, hajlamosak a csontháryára való letapadásra. Ezen letapadások feloldását segítik elő a dörzsölések, gyúrások és kimozgatások. Így lehet felszedni az izom letapadását a csontos alapról.